Trianon emléknapjára iskolai előadás (9fő)

Pigniczki P (11F) Lázár (11A), Sára (11A), Stella (11F), Kornél (11F), Hanna (11A), Csenge (11A), Péter (11A), Adrien (11A)

Színpadkép: Középen, szemben a közönséggel egy nagy magyar zászlót tart valaki végig. Előtte 8 db szék, ezeken ülnek a résztvevők. Legelől mikrofon, ide jön ki az, aki éppen a szövegét olvassa fel. Az egész kb úgy nézne ki mint Széll Gábor tanár úr műsorában is volt. Itt is lenne gyertyázás (hiszen gyásznapról van szó).A gyertyák végig ott lesznek a szinpadon. De ezúttal a műsor 10. pontjánál (Ismerős arcok. Nélküled zenénél) külön szerepe is lesz ezeknek, mert ekkor mindenki előrejön kezébe vesz egy gyertyát (feltartja vagy csak tartogatja).

1.Felvezető szöveg [Felolvasó diák - Kornél]

1918-ban még dörögtek a fegyverek Európában. A magyar katonák egészen novemberig véreztek a harctereken, a legtöbben a doberdói - isonzói fronton, Olaszországban. A háború azonban már a végéhez közeledett. (16mp)

2.Szavalat 1. [] Háttérben csatazaj, füstgép (41 mp) [Szabó Lázár]

• Kimegyek a doberdói harctérre,
• feltekintek a csillagos nagy égre.
• Csillagos ég, merre van a magyar hazám,
• merre sirat engem az édesanyám?
• Én istenem, hol fogok én meghalni?
• Hol fog az én piros vérem kifolyni?
• Itália közepébe lesz a sírom,
• édesanyám, arra kérem ne sírjon.
• Feladom a levelem a postára,
• rátalál az édesanyám házára.
• Olvasd anyám, vérrel írott levelemet,
• Doberdónál hagyom az életemet.
• Édesanyám nem írok több levelet,
• puskagolyó lőtte el a szívemet.
• Eltemetnek az erdei gyöngyvirágok,
• megsiratnak a falumbeli leányok. 

3.[Felolvasó diák - Kornél] A háború után, forradalmak következtek Magyarországon így az addig is sokat szenvedett magyar népre újabb megpróbáltatások vártak. Jött az őszirózsás forradalom majd a tanácsköztársaság végül pedig 1920-ban a megalázó és megrendítő békekötés Párizsban. (18 mp)

4.[Első diák]

[Az első bekezdés felolvasása: 1 perc 15 másodperc, háttérzenével. A háttérzene a következő: http://www.youtube.com/watch?v=fH6gMMG3ccU Hollóének Hungarica – Szőlőtaposó.A zene 1 perc 18 mp-ig lassú, majd felgyorsul, de az már nem kell, odáig véget is ér a felolvasás.] 

1920 június 4 –én Franciaországban, a versailles -i épületegyüttes Nagy Trianon kastélyában a magyar kormány küldöttei: Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter aláírták az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot. Ugyanezen a napon délelőtt tíz órakor Budapesten és országszerte "megkondultak a harangok, megszólaltak a gyártelepek szirénái, a közlekedés pedig tíz percre leállt. Közben bezárták az üzleteket és az iskolákat, az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. A békekötés, melyet jellegénél fogva sokkal inkább tekinthetünk diktátumnak, mint szerződésnek komoly jóvátétel megfizetésére kötelezte hazánkat. A diktátum ezen túl jelentősen korlátozta felállítható haderőnk létszámát, és legfőképp megcsonkította országunkat. A szerződés összes rendelkezése közül a határok megváltoztatása jelentette a legsúlyosabb büntetést és ez volt számunkra a legigazságtalanabb döntés is. A trianoni diktátum a háború előtti magyar területek kétharmadát vette el országunktól, összesen három millió honfitársunkat szakítva el az anyaországtól. A nemzet ezzel kettészakadt: anyaországbeli és határon túli magyarságra. Országgyűlésünk 2010 május 31 -én a diktátum aláírásának napját -  vagyis június 4-ét - a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, kifejezve ezzel, hogy a magyarság 90 évvel Trianon után is együvé tartozónak tekinti önmagát. 

5.Szavalat 2 [] (1 perc 21 mp) [Szabó Lázár]

6.[Zenei betét] [Kormorán: „Volt apám, volt anyám.” Időtartama: 2 perc 31 másodperc. [https://www.youtube.com/watch?v=NNLwBfmPCow] 

7.[Második diák]

Felolvasás következik megint. 1 perc 32 másodperc időtartamban. A háttérzene ez volna: http://www.youtube.com/watch?v=Hrae6EVhQtU A zene sokkal hosszabb, de csak 1 perc 18 kell belőle.] 

Felvetődik a kérdés: mi vezetett a trianoni döntés tragédiájához, milyen okból büntették ilyen súlyosan hazánkat a francia és angol győztesek? Magyarország az első világháborút a vesztes hatalmak közt fejezte be, ám az öt vereséget szenvedett ország közül egyiknek sem vették el területének kétharmadát. Sem Németország, sem Ausztria, vagy Törökország, illetve Bulgária békefeltételei nem voltak annyira szigorúak, mint a bennünket sújtó szerződés. A magyarázat egyik része azonnal megérthető, a másik részéhez a történelmi előzmények áttekintése szükséges. A rögtön érthető tényezők elsősorban a nagyhatalmi európai politikához kapcsolódnak. Mind Franciaország, mind pedig Anglia ellenérdekeltek voltak abban, hogy 1918 után még egyszer létrejöhessen egy Habsburgok vezette erős, soknemzetiségű Dunai monarchia. Meg akarták ezt akadályozni és mindent elkövettek azért, hogy lehetetlenné tegyék egy nagyhatalmi befolyással rendelkező, közép-európai birodalom újbóli megszületését. A trianoni békediktátum szigorúságának ez volt az egyik oka. Fel akarták darabolni a Monarchiát kisebb országokra és ebben a törekvésükben kezükre játszottak a szerb, szlovák, román, horvát és cseh nemzetiségek, akik mind erős lobbival próbálták befolyásolni a párizsi békekonferencia döntéshozóit, saját államaik kibővítése érdekében. Párizs engedett követeléseiknek, mert azok nagyjából egybeestek saját törekvéseivel. 

8.Youtube vers

[Vers: http://www.youtube.com/watch?v=YdYFZK4z5io József Attila: Nem, nem soha! Konc Gábor előadásában. Időtartama: 1 perc 42 másodperc.] 

9.[Harmadik diák]

[Megint felolvasás: időtartama: 54 másodperc Háttérzene: Szkítia együttes:  http://www.youtube.com/watch?v=h7r_Rkh6W5Q A zenéből csak az első 46 mp kell.] 

A trianoni szigorúság másik oka a történelmi előzményekhez kapcsolódik. Hazánk az első világháború végén két baloldali forradalmat követően egy instabil, kommunista berendezkedésű országgá változott, melyet a tanácsköztársaság hónapjaiban Szovjet-Oroszországhoz hasonlóan az európai értékrend ellenségévé nyilvánítottak. Miután az antant gondoskodott a Magyar Tanácsköztársaság leveréséről, egy kiegyensúlyozott, nyugati mintájú magyar állam megteremtésében lett érdekelt. Ám az antant a Horthy vezette új berendezkedést a kezdetektől gyanakvó óvatossággal figyelte. Magyarország és Ausztria meggyengítése illetve szemmel tartása európai, főleg nyugat-európai érdek lett. Ezt az érdeket részben a szigorú békediktátummal, részben a két ország ellen szerveződött kis-antant létrehozásával kívánták kielégíteni. [Eddig: 8:32] 

10.Youtube zene

[Zenei rész következne: Ismerős arcok zeneszáma: Nélküled. Link: https://www.youtube.com/watch?v=KmUMvShEq-E Időtartam: 4 perc 50 másodperc időtartamban. (Tartalék: http://www.youtube.com/watch?v=eKh_PcRiv04 ) A diákok mind egy - egy gyertyával (vagy azt imitáló lámpával) a kezükben felállnak előre jönnek.

11.[Negyedik diák]

[Felolvasás: 1 perc 33 másodperc. Háttérzene nélkül.] 

A magyar békedelegáció gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál vezetésével 1920 január 7 –én érkezett meg Párizsba. Még aznap délután kézhez vették a szigorú békefeltételek listáját. Másnap Apponyi Albert a francia külügyminisztérium dísztermében adta elő a magyar állam álláspontját, melyben hangsúlyozta, hogy Magyarország büntetése aránytalanul szigorú ahhoz képest, hogy a háború idején országunk nem rendelkezett teljes függetlenséggel. A küldöttség majdnem fél éven keresztül tárgyalt a francia fővárosban. A hosszú hónapok alatt a magyar delegáció bemutatta Teleki Pál térképét is, melyen a magyarok lakta területek piros színnel voltak kiemelve, jól szemléltetve, hogy milyen hatalmas magyarlakta térségek kerülnének külföldre, ha trianoni határokat véglegesítenék. Szintén elhangzott az is, a határrendezési terv ősi, ezer éve magyar kézen lévő területeket venne el hazánktól. Az Apponyi vezette küldöttség felvetette, hogy bizonyos esetekben népszavazás döntse el, hogy az adott régió lakossága el kíván e szakadni Magyarországtól, vagy inkább az anyaország része akar maradni. A küldöttség végül 1920 januárjától egészen az év májusáig tárgyalt és alkudozott a békekonferencia vezetőivel, ám mivel semmiféle engedményt nem tudtak kiharcolni, 1920 május 19 –én lemondtak. 

Nem lehetett mit tenni, a diktátum végrehajtásra rendeltetett! 1920 június 4-én aláírták az újonnan kiküldött követek és hazánk gyászba borult!

12.Youtube záróvers

[Vers Radnóti Miklós: Nem tudhatom. http://www.youtube.com/watch?v=V5u_zjBWI2k 3 perc 06 mp időtartam.] 

13.Zárszó - Kornél:

Idézet Bibó István történésztől: Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették.

Végezetül egy zárógondolat: A trianoni békediktátum részekre szakította a magyar népet. Sebeket és fájdalmat okozott millióknak és ez a fájdalom generációkról generációkra járja át népünket már több mint 100 esztendeje. Ugyanakkor az összetartozás érzését is ébren tartja bennünk, erősebben mint bármelyik más népnél, mert senkit nem ért annyi megpróbáltatás és igazságtalanság mint bennünket. A mai gyásznapon jussanak eszünkbe határon túli honfitársaink és a Himnuszt közösen elénekelve gondoljunk nemzetünk egységére, múltjára. [54 mp] 

14. Himnusz (2 perc)

Összes időtartam: 24 perc

[Apponyi]