Történelem tanórák gimiben

Batsányi gimi történelem

Érettségi állampolgári ismeretekből

2024. december 19. - Töritanár_

Tételvázlatok

1.A család fogalma és funkciói

Emberi közösség, a társadalmi együttélés legkisebb egysége, amelynek tagjait házassági, leszármazási esetleg örökbe fogadási kapcsolat köti össze. Funkciói: gondoskodó, nevelő, biológiai, gazdasági, érzelmi. Az érzelmi funkció a gyermekek személyiségfejlődésében fontos. A gazdasági = gondoskodni a fizikai és szellemi szükségletekről, fejlődésről. A gyermek a családban sajátítja el a viselkedési normákat melyek a szocializációjához szükségesek. Szeretet: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek fontosak. APA minta, ANYA minta.

2.A családi gazdálkodás.

A háztartás fogalma: Ha a családot gazdasági szemszögből nézzük háztartásról beszélünk. Szerencsés eset, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat. Így jut szórakozásra vagy arra hogy félretegyen a család. Fordított esetben: plusz jövedelem kell (másodállás) vagy hitelt kell felvenni, esetlen kölcsönkérni valakitől. Háztartás erőforrásai.

Zsebpénz szerepe a gyermeknevelésben: megtanulja a  gyerek beosztani a pénzt és megbecsüli értékét 

3.A társadalmi felelősségvállalás, az alapvető emberi jogok.

Társadalmi felelősségvállalás: Ez a fogalom arra utal, hogy a vállalatoknak és egyéneknek felelősségük van a társadalom iránt. Gazdasági, környezeti, társadalmi. Célja: fenntarthatóság, esélyegyenlőség, közösségi jólétnek az elősegítése.

Környezetbarát technológiák, etikus üzleti magatartás

Alapvető emberi jogok: származástól, nemtől vallástól függetlenül mindenkit megillető jogok. Nemzetközi egyezmények is rögzítik, pl ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948). Élethez való jog, TV előtti egyenlőség, munkához-oktatáshoz való jog.

4.Az állampolgárság fogalma, létrejötte

Az állampolgárság jogi kötelék egy állam és egy természetes személy között, kétoldalú jogokkal, kötelezettségekkel. Politikai közösséghez tartozás jogi formája.

Jogok: az állam védelme, szolgáltatásai (egészségügy, oktatás, szavazás). Kötelességek: TV-ek betartása, adófizetés, sorkatonai szolgálat (ha van).  

Állampolgárság létrejötte: 1.)születés alapján. Származási elv (szülőtől), területi elv (ahol születik, függetlenül a szülők állampolgárságától). 2.)Kérelem alapján. Feltételek: adott idejű ott-tartózkodás, büntetlenség, nyelvismeret, beilleszkedés igazolása 3.)Házassággal.

Megszűnés: lemondással, megvonással (ha hamis adatokkal szerezte meg). Kettős állampolgárság

5.Az Alaptörvény legfontosabb részei

A legmagasabb szintű jogi norma, mely meghatározza az államszervezetet, működést és az állampolgárok jogait – kötelezettségeit.

Részei: 1.)Bevezetés (történelmi múlt, keresztény kultúra) 2.)Alapvetés (független demokratikus jogállam, köztársaság, néptől ered a hatalom, tagjai vagyunk az EU-nak, nemzeti jelképek, házasság, család védelme, élet, magzat védelme. 3.)Szabadság-felelősség fejezet: állampolgári jogok, kötelességek, tilos a diszkrimináció. 

6.Az országgyűlési, önkormányzati és EU választások, népszavazás

A demokratikus állam működésének alapja a választás, mely biztosítja, hogy a polgárok közvetlenül vagy közvetve részt vegyenek a közhatalom gyakorlásában. A népszuverenitás érvényesülése: választások és népszavazás.

Választások: 199 fős parlament megválasztása, 4 évente, szavazati jog (18 év, magyar állampolgár), vegyes a választási rendszer. 106 db egyéni körzet, 93 egyéni mandátum. Egyfordulós, bejutási küszöbbel.

Önkormányzati választások: 5 évente ősszel, polgármesterre, helyi képviselőkre.

EU-választások: 5 évente, párlistás rendszer. Lakosságszámunk alapján a 720 fős (8 képviselőcsoportból álló) EU parlamentben 21 helye lehet Magyarországnak.

7.A civil társadalom jellemzői és szervezetei

A társadalomnak azon része, amely az államtól és a gazdasági szférától független és az állampolgárok önkéntes együttműködésén alapul. Cél a közjó előmozdítása.

A civil társadalom: önkéntes alapú, nonprofit, független az államtól, különböző csoportok érdekképviseletét látja el, segíti a társadalmi kohéziót.

Szervezetei: egyesületek, alapítványok, civil mozgalmak, közhasznú szervezetek, lehetnek alkalmi összefogások is.

8.A nemzettudat alkotói, hazafiság, az anyaország feladatai a határon kívül élő magyarság felé

A nemzettudat: Egy közösségi azonosságtudat, amely egyének közös nyelvén, történelmén, kultúráján, hagyományain és értékein alapul. Segítik a közösséghez tartozásérzését.

Alkotóelemek: közös nyelv, közös történelem, közös kultúra-hagyományok, földrajzi kötődés, nemzeti jelképek, összetartozás érzése. A hazafiság megnyilvánulásai: nemzeti ünnepeken részvétel,  magyar nyelv és kultúra ápolása, társadalmi szerepvállalás, nemzeti érdekek képviselete, történelmi emlékhelyek látogatása, Szolidaritás a határontúliakkal.

Az anyaország feladatai: oktatás támogatás, magyar nyelv, tankönyvek, anyanyelvi táborok, csereprogramok.

9.A nemzetállamok szerepe a globális világban, EU-ban. M.O. és az EU kapcsolatrendszere

A nemzetállam egy olyan állam, amelynek lakossága nagyrészt egyetlen nemzethez tartozik, azonos nyelvet, kultúrát, hagyományokat testesít meg.

Szerepe a globalizáció korában: 1.)Együttműködés (kereskedelem, környezetvédelem, migráció) nemzetközi szervezetekkel. 2.)Saját hagyományok megőrzése 3.)Gazdasági kihívások kezelése 4.)Határok védelme (terrorizmus)

Nemzetállamok helye az EU-ban: szubszidiaritás (a döntéseket a megfelelő szinten meghozni), nemzetállami hatáskörök megtartása a közös politikák mellett, Együttműködés és kompromisszum az EU-val. Előnyök: közös piac-szabad munkaerő áramlás, pénzügyi támogatások, politikai súly növekedése a világban, közös európai értékek (demokrácia, emberi jogok) 

10.A magyar honvédség szerepe, feladatai. Biztonságpolitikai kihívások a XXI. században

Az állam fegyveres ereje, mely a haza védelmét szolgálja és a nemzetközi kötelezettségeknek tesz eleget. A kormány irányítása alatt áll, de a fegyveres erők főparancsnoka a köztársasági elnök.

A honvédség szerepe: nemzeti védelem, nemzetközi szerepvállalás (NATO, békefenntartás), katasztrófavédelem, polgári segítségnyújtás.

Feladatok: légtér és területvédelem, katonai kiképzés, NATO feladatok, békefenntartás, civil védelem.

A XXI. század kihívásai: kiberfenyegetések, terrorizmus, tömeges migráció, hibrid hadviselés, természeti katasztrófák.

11.A köztársasági elnök szerepe. A törvényhozói hatalom rendszere és a törvényalkotás folyamata

A köztársasági elnök Magyarország államfője. Képviseli az állam egységét, a demokratikus működés őre. 1.)Aláírja a törvényeket de vissza is küldheti azokat az országgyűlésnek. Felkérheti az alkotmánybíróságot is a megszülető TV-ek vizsgálatára. 2.)Kinevezések, felmentések: bírók, tábornokok, egyetemi tanárok … stb. 3.)Kitüntetések, kegyelem gyakorlása 4.)A honvédség főparancsnoka. Az országgyűlés választja meg 5 évre, egyszer újraválasztható.

TV alkotás: Országgyűlés feladata. Egykamarás, tagjai képviselők 4 évre választva. Munkaparlament.

Országgyűlés feladatai: TV alkotás, kormány ellenőrzése, nemzetközi szerződések elfogadása, a költségvetés elfogadása, hadüzenet-béke jóváhagyása, Megválasztások: közt.elnök, alkotmánybíróság, kúria elnöke, legfőbb ügyész.

12.A végrehajtó hatalom rendszere (országos és helyi szint) és a nagy ellátórendszerek

Végrehajtó hatalom: a TV-ek végrehajtásáért és a közigazgatás működtetéséért, a központi döntések meghozataláért felel, nálunk ezt a kormány gyakorolja. A kormány a legfőbb közigazgatási szerv. Miniszterelnök: irányítja a kormányt, a parlament választja meg. Miniszterek: különböző szakterületek irányítói.

Kormány feladatai: TV-ek végrehajtása, betartása, a költségvetés előkészítése – végrehajtása, államigazgatás és hatóságok irányítása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, rendfenntartás.

Önkormányzatok: helyi ügyek intézése, polgármesterek, képviselői testületek, jegyző: a helyi közigazgatás szakmai vezetője, a törvényesség őre.

13.Az igazságszolgáltatás rendszere, felépítése. Jogi alapismeretek: jogsérelem, jogorvoslat.

Az igazságszolgáltatás az állam egyik alapvető hatalmi ága, amely a jogviták eldöntését a büntetőjogi felelősség megállapítását és az alkotmányosság védelmét jelenti. Célja a jogrend fenntartása és a jogbiztonság garantálása.

Alapfokú bíróságok: járásbíróságok, törvényszékek. Másodfokú bíróságok: ítélőtáblák, ahol az elsőfokú döntések felülvizsgálata zajlik. Harmadfok: Kúria, felülvizsgálati jogkör. Különbíróságok: közigazgatási bíróságok.

Az igazságszolgáltatás szereplői: bíró (jogszabályok alapján döntést hoz független, pártatlan módon), ügyész-ügyvéd, bírósági tisztviselők: adminisztratív segítői a bíróságoknak. 

14.Az állam gazdasági szerepvállalása, államháztartás, központi k.vetés és a fiskális politika.

Az állam fenntartja a rendőrséget, katonaságot, iskolákat, egészségügyet és az infrastruktúrát (hidakat, utakat, csatornahálózatot. Olyan célokra is költ, amelyeknek nincs közvetlen gazdasági haszna.

Ezeken túl a közérdek szolgálatában beavatkozik a piaci folyamatokba, biztosítja a szabad versenyt.

Költségvetési politika: az állam azon tevékenységét jelenti, mely szabályozza a bevételeket, kiadásokat. Bevételek: ÁFA, Személyi jövedelemadó, társasági adó, illetékek, vámok. Kiadások: TB és jóléti kiadások (29,6%), Egészségügy (14,8%), Oktatás (8%) Államadósság kezelés (6%), Közlekedés, távközlés (5,8%), Védelem (4%), Egyebek: pl állami beruházások. A magyar költségvetés főösszege: 39 ezer milliárd Ft (melyből az adók 18 ezer milliárdot jelentenek)

15.A mindennapi ügyintézés területei: állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, TAJ kártya, jogosítvány. A hivatali ügyintézés lehetőségei.

Már 2011 óta léteznek a kormányablakok az országban. Lehet személyesen is ügyet intézni vagy ügyfélkapu segítségével online. A 7 leggyakoribb ügy: személyi igazolvány, lakcím kártya, diák igazolvány, útlevél, ADÓ kártya TAJ kártya, jogsi.

SZIG: fényképes, aláírással, beépített csippel és adatfelvételkor újlenyomat is rögzítésre kerül. Kötelező magunknál tartanunk ezeket. TAJ: 9 számjegyű azonosítóval van ellátva.

16.Fogyasztóvédelem fogalma és lehetséges területei.

A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek képviselete, érvényre juttatása. 1.)A fogyasztók egészségének, biztonságának védelme 2.)A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme 3.)A fogyasztók tájékoztatása, oktatása 4.)A fogyasztói igények érvényesítése 5.)A fogyasztók képviselete.

Jogszabályok tartalmazzák a gazdasági érdekvédelmet (internetes vásárlás 14 napon visszaküldhető), Vásárlók könyve, Gyártó ügyfélszolgálatához fordulás, Bírósághoz fordulás. Vannak békéltető testületek. Van Fogyasztóvédelmi Hatóság (nkfh.gov.hu). Európai Fogyasztói Központ.

Jótállás, garancia: 10 ezer feletti tartós fogyasztási cikkeknél 1-3 évig terjedő jótállás kötelező. Vitatható helyzetek: rendeltetésszerű volt e a használat.

Fogyasztó megtévesztése: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amikor például nem tüntetnek fel vagy olvashatatlanul jelzik alapvető fontosságú infókat.

17.Demográfiai folyamatok hazánkban és a nagyvilágban. 

A demográfia népességtudomány (demos + grafia). Egyik legfontosabb mutatója a termékenységi arányszám = a szülőképes korú nők hány gyermeket szülnének életük során. A szinten maradáshoz 2,1 kellene. Magyarországon 2022-óta 1,5-1,6. Születésszám csökkenés: a fejlett országok jellemzője. Az önérvényesítés, karrier miatt a nők később vállalnak gyermeket.

Fontos a testvérek megléte = alkalmazkodás megtanulása. Több generációs családoknál érzelmi kapcsolatok. Családpolitika: az állam családsegítése.

Fejlődő országokban, Afrikában magas a születésszám. Legnépesebb országok: India és Kína. 

18.A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

A környezetvédelem célja a környezetszennyezés megakadályozása, csökkentése, a károk enyhítése. Részei: természetvédelem, talajvédelem, levegő-tisztaság védelem, vízminőség-védelem, hulladékgazdálkodás. Globális problémák: a felmelegedés például, melyet az üvegházhatású gázok – széndioxid, metán, dinitrogén-oxid – okozzák a légkörben. Ezek nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, kőszén) felhasználásával keletkezik (közlekedésben, fűtésben, energiatermelésben).  Sarki jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és megváltozik az édes-sós víz-arány ami miatt bizonyos áramlatok leállhatnak (mint a Golf-áramlat). A klímavédelem céljai: az üvegházhatású gázok kibocsátásáénak megfékezése, megújuló energiák használatának támogatása (nap, szél, víz). A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy pontos fordításban Párizsi Megállapodás (franciáulAccord de Paris) egy, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésévela globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. 

19.Bankrendszer, a nemzetközi és a hazai bankrendszer. Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő, THM)

A nemzetközi bankrendszer magában foglalja a központi bankokat, a kereskedelmi bankokat és más pénzügyi intézményeket a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, valamint a nemzeti bankokat. Magyarországon kétszintű bankrendszer működik: a kereskedelmi bankok alkotják az alsó szintet, a központi bak (Magyar Nemzeti Bank) pedig a felső szintet. A központi bank csak a kereskedelmi bankoknak hitelez, a kereskedelmi bankok pedig a lakosságnak. Az MNB egyben jegybank is a forint kibocsátója és az alapkamat meghatározója. Hitel: a pénzintézet által üzletszerűen (díjak, kamatok és egyéb költségek fejében) adott pénzösszeg, melyet az adós meghatározott részletekben köteles visszafizetni.

Kamat: a pénz használatáért fizetett díj, a kölcsönadott pénz "ára", amelyet a kölcsönvevő fizet a kölcsönadó pénzintézetnek vagy személynek a pénz használatáért. Futamidő: a pénzintézettel kötött hitelszerződésben foglalt időtartam, amely alatt az adós köteles visszafizetni a felvett hitelt, annak minden díjával, kamatával és költségével együtt. Fedezet: olyan értéktárgy, amely a hitelfelvevőtől a hitelnyújtó birtokába kerülhet abban az esetben, ha utóbbi nem képes visszafizetni a hitelt az előzetesen megállapított feltételek szerint. THM: Teljes hiteldíj mutató. Egy százalékos érték, amely megmutatja a hitel teljes költségét egy évre vetítve, beleértve a kamatokat és a hitellel kapcsolatos egyéb díjakat is.

20.Vállalkozási formák, cégtípusok. Az üzleti terv.

Egyéni vállalkozó: Az üzleti vállalkozásba kezdő személy  maga gondoskodik a tevékenységehez szükséges erőforrásokról és az értékesítésről. Gazdasági társaságok: Közkeresei Társaságok (KKT) legalább két alapító, korlátlan felelősséggel (teljes vagyonukkal felelve), Betéti társaságok: egy beltag, egy kültag (korlátlan felelőssége csak a beltagnak van), Korlátolt felelősségű társaságok (KFT) és Részvénytársaságok (RT) tagjai csak a bevitt vagyonukkal felelnek. Vannak ZRT-k és NYRT-k.

Üzleti terv: Saját használatra és az üzleti partnerek és befektetők tájékoztatására készül. Termék szolgáltatás bemutatása, a vállalkozás makro és mikro környezetének bemutatása, szervezeti struktúra bemutatása. Gyártási és értékesítési folyamatok, elérendő célok, tervek.

vonal.jpg

Állampolgári ismeretek érettségi

Ugyanúgy 150 pont szerezhető ebból a tantárgyból az érettségi, mint történelemből. Ennek megszerzése a következő megoszlásban lehetséges:

  • Projekt készítés: 80 pont (elkészítés 30, tartalmi értékelés: 50 pont)
  • Szóbeli érettségi vizsga: 70 pont (tételkifejtés: 50 pont, projetvédés PPT-vel: 20 pont) Van A és B tételrész
  • ____________________________________________________________________________
  • Összesen megszerezhető pontszám: 150 pont

Javasolt felkészülési tankönyvek:

allampolgari_ismeretek.jpg 

vonal.jpg

Egyéb információk

A leginkább munkaigényes és legtöbb rááldozott szabadidőt igénylő érettségi az állampolgári ismeretek érettségi. Ennek oka, hogy terjedelmes beadandót (projektmunkát) követel, amihez több könyv beszerzése és áttanulmányozása szükséges. Az elvárásokat a 2024 január szabályozás irja elő, részletesen meghatározva 4 követelményt. Csak annak javasolt ennek a tantárgynak a választása (érettséginek) aki sok szabadidőt tud áldozni a feladatra. [Európai Uniós választások (2025)]

Új információk a vizsgáról (2024 december 20):

Érettségiző tanulók 2025-ben: Hamvai Dorka, Tóth Evelin, Rafael Éva, Lutz Linda, Servánszky Maja

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2024/all_polg_ism_2024_e.pdf

ÉRETTSÉGIZÉS

1.) Tételsor: Összesen 20 db tételt kell megtanulni és az érettségi vizsgán húzni ezekből. Ezek lejjeb megtekinthetőek. Kidolgozásukat melőbb el kell kezdeni, Amit lehet azt a tankönyvből.

2.) Projekt-dolgozat: Egy 15 - 16 oldalas projektmunka elkészítése. (Terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal 10–12 oldal kell legyen, amihez társul a 3-4 oldalnyi melléklet a portfólióval.) Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni. 

3.) Munkanapló: A projektmunka leadásakor a vizsgázónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.

4.) Portfólió: A portfólió az elkészült projektmunka mellékletét képezi. A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfólióba rendezi.

5.) Konzultációk: az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje. 

A projektmunka elkészítésének ajánlott menete:
a) a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,
b) a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,
c) bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása,
d) tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,
e) részfejezet készítése,
f) a nyers változat elkészítése, leadása,
g) bírálat,
h) korrigálás,
i) végleges produktum leadása.

allampolgari_konyv_8.jpg

Új témakörök - tételsor

  1. A család fogalma, funkciói
  2. A családi gazdálkodás
  3. A társadalmi felelősségvállalás, az alapvető emberi jogok
  4. Az állampolgárság fogalma, létrejötte
  5. Az Alaptörvény legfontosabb részei
  6. Az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások és a népszavazás
    intézménye.
  7. A civil társadalom jellemzői és szervezetei
  8. A nemzettudat alkotóelemei és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formái. Az anyaország feladatai a határon kívül élő magyarság identitásának megőrzésében.
  9. A nemzetállamok szerepe a globális világban és az Európai Unióban. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszere.
  10. A magyar honvédség szerepe, feladatai. Biztonságpolitikai kihívások a 21. században
  11. A köztársasági elnök szerepe. A törvényhozói hatalom rendszere, a törvényalkotás folyamata és a jogszabályi szintek
  12. A végrehajtó hatalom rendszere (országos és helyi szint) és a nagy ellátórendszerek.
  13. Az igazságszolgáltatás rendszere, felépítése, szereplői. Jogi alapismeretek: jogsérelem, jogorvoslat.
  14. Az állam gazdasági szerepvállalása, az államháztartás, központi költségvetés és a fiskális politika.
  15. A mindennapi ügyintézés területei: állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, TAJ kártya, jogosítvány. A hivatali ügyintézés lehetőségei.
  16. Fogyasztóvédelem fogalma és lehetséges területei.
  17. Demográfiai folyamatok hazánkban és a nagyvilágban. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.
  18. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

  19. Bankrendszer, a nemzetközi és a hazai bankrendszer. Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő, THM)

  20. Vállalkozási formák, cégtípusok. Az üzleti terv. [jogok]

    Tételek, ahogyan kíhúzza valaki (A-B résszel)

 

A család, a családi szocializáció 

1.A család fogalma és funkciói.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A válások és a kialakuló úgynevezett csonka családok száma a rendszerváltás óta folyamatos növekedést mutat Magyarországon” (ksh 2019. március 28.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

A család gazdálkodása és pénzügyei 

2.A családi gazdálkodás.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A magyar családok közel egynegyede nehezen jön ki jövedelmeiből, melyek nem haladják meg kiadásaikat.” (hvg 2025 február 2.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése. 

3.A társadalmi felelősségvállalás, az alapvető emberi jogok.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Mindenki számára ismerősen csengenek azon gondolatok, hogy az ember a természet rendje szerint szabad és független, egyenlő méltósága és joga van, valamint sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Az évszázadok során, a Virginiai Nyilatkozaton és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán át Magyarország Alaptörvényének első cikkéig, ezek a gondolatok ihlették az emberi jogok védelmét célul tűző nemzeti és nemzetközi dokumentumok alkotóit” (Emberi Jogi Kézikönyv, Igazságügyi Minisztérium, Előszó, Dr. Völner Pál [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése. 

III. Szabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás 

4.Az állampolgárság fogalma, létrejötte

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az állampolgárság meghatározása az állam szuverenitásából eredő joga, melyet a nemzetközi jog is szabályoz az állam nemzetközi jogi kötelezettségvállalásainak megfelelően. Az állampolgárság így mind belső jogi, mind nemzetközi jogi természetű.” (Dr Ganczer Mónika, 2021.04.06. Az állampolgárság. Internetes Jogtudományi Enciklopédia [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

Kérdés: Ön szerint milyen jelentőséggel bír napjainkban az állampolgárság? Válasz: migrációk korában egyre többen folyamodnak állampolgáráságért. (Hányan, kik? [] Állampolgársági vizsga [] Lelki oldala: határon túliak számára különös a jelentősége, mert a magyarsághoz tartozást jelenti.)

5.Az Alaptörvény legfontosabb részei

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A demokrácia fogalmi kritériumai az Alaptörvény egyes konkrét rendelkezéseiben lelhetők fel. A legfontosabbak: a nép a közhatalom forrása; népképviseleti alapú törvényhozás, illetve a nép általi közvetlen hatalomgyakorlás lehetősége; rendszeres, széles választójogon alapuló, szabad választások; többpártrendszer; többségi elven alapuló a kormányzás (de ellenzéki jogok is); alapvető jogok garantálása.” (Dr. Gáva Krisztián Dr. Smuk Péter Dr. Téglási András: Az Alaptörvény értékei. 2017.08.17. [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

6.Az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások és a népszavazás
intézménye.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők - választásán választó és választható legyen.” (kormany.hu – Kormányportál: Az országgyűlési választások [] 2020.08.04.

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

7.A civil társadalom jellemzői és szervezetei

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A civilség nem öncél, sokkal inkább az egészséges társadalom egyik alapköve. Amiként egy Európai Uniós dokumentum fogalmaz: "[a] civil társadalmi szervezetek és nem állami szereplők a jól működő demokrácia létfontosságú elemei, és jelentős szerepet játszanak egy mélyen a társadalomban gyökerező demokratikus kultúra kialakításában" (Rixer Ádám: A civil társadalom helyzete Magyarországon. szakcikkadatbazis.hu [] 2019.3-4.szám

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem

8.A nemzettudat alkotóelemei és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formái. Az anyaország feladatai a határon kívül élő magyarság identitásának megőrzésében.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Milyen a mai magyar ifjúság történelemképe? Olyan, amilyenné a történelemoktatás formálja. E téren rendkívül nagy a felelőssége az oktatásnak. […] Fiataljainkról egyvalamit biztosan tudunk: nem úgy jöttek a világra, hogy genetikailag magukkal hoztak valamilyen nemzettudatot. Pláne nem annak „helyes és modern” értelmezését. Ezt csakis a családi neveltetésük és a tanulmányaik, vagyis az oktatási intézményekben nyert ismeretek és tapasztalatok birtokában sajátíthatják el. (Magyar Nemzet. Bánó Attila: Akinek ellenszenves a nemzettudat. magyarnemzet.hu [] 2021.02.12.

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

9.A nemzetállamok szerepe a globális világban és az Európai Unióban. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszere.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása új lehetőségeket teremt mind a munkavállalók, mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. Ez a belső piac mintegy 450 millió európait és 14,5 billió eurónyi GDP-t foglalt magába 2021-ben, és a becslések szerint 2,8 millió munkahely megteremtéséhez járult hozzá. (europarl.europa.eu [] A gazdasági globalizáció előnyei Európában. 2019.06.11.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

10.A magyar honvédség szerepe, feladatai. Biztonságpolitikai kihívások a XXI. században

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából, a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva, az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva, a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően, az Alaptörvény végrehajtására a következő törvényt alkotja. (2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

A magyar állam intézményei 

11.A köztársasági elnök szerepe. A törvényhozói hatalom rendszere és a törvényalkotás folyamata.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az elnök nem csupán az állam reprezentatív képviselője – bár kétségtelenül sok protokolláris kötelezettsége van –, hanem fontos közjogi szereplő is. Ezzel együtt nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Így például az Egyesült Államok elnöke egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat. (Sereg András: A köztársasági elnök jogkörei, avagy mit tehet és mit nem a magyar államfő. index.hu [] 2024.02.17.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

12.A végrehajtó hatalom rendszere (országos és helyi szint) és a nagy ellátórendszerek.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: A három klasszikus hatalmi ág közül a bírói hatalom súlya, befolyása Európában, de talán világszerte növekszik. Napjaink - főleg kontinentális európai - demokráciáiban politológiai értelemben a törvényhozói és végrehajtói hatalom bizonyos fokú összeolvadása a jellemző. A nemzeti parlamentekben a kormánypártok érthető módon támogatják kormányuk törekvéseit, így kifelé a kormánypártok és a kormány egy hangon szólalnak meg. Amennyiben ez nem így lenne, akkor egy kormány sem maradhatna sokáig a helyén. A kormány célja a politikai törekvések meghatározása, a célok megvalósulási formáit pedig a jogszabályokban és a kormány egyedi határozataiban kell keresni.” (Trócsányi László: A végrehajtó hatalom és a bírói hatalom viszonyáról. szakcikkadatbazis.hu [] 2014/9. szám) 

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése

 13.Az igazságszolgáltatás rendszere, felépítése, szereplői. Jogi alapismeretek: jogsérelem, jogorvoslat.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az állam be nem avatkozása, illetve a bírák és ügyészek bizonyos kapcsolódásoktól való személyes tartózkodása mellett azonban feltétlenül érvényesülnie kell az igazságszolgáltatás függetlensége harmadik, ab omnibus jellegű dimenziójának is. Ez pedig azt jelenti, hogy a nem állami szereplőknek is tartózkodniuk kell az igazságszolgáltatás és annak közhatalmat gyakorló szereplői felé irányuló mindennemű - az eljárásbeli törvényes bizonyítás körén kívül eső - befolyásolástól.” (László Balázs: Gondolatok az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a tekintély és a bizalom megingatásának veszélyeiről. szakcikkadatbazis.hu [] 2022/1.szám)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

Az állam gazdasági szerepvállalása

14.Az állam gazdasági szerepvállalása, az államháztartás, központi költségvetés és a fiskális politika.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A fiskális politikával a kormányzatok gazdaságpolitikai döntéseire utalunk. A kormányzatok eldönthetik, hogy pénzt fordítanak közszolgáltatásokra, a gazdaság támogatására és az egyenlőtlenségek csökkentésére, és a szükséges forrásokat adókból vagy pénzügyi piaci hitelfelvétellel gyűjthetik össze.” (Fiskális és Monetáris politika. ecb.europa.eu. [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

VII. A mindennapi ügyintézés területei és megszervezése

15.A mindennapi ügyintézés területei: állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, TAJ kártya, jogosítvány. A hivatali ügyintézés lehetőségei.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A kormányablakokat 2011. január 1-jén nyitották meg a kormányhivatalok felállításával. Az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításának első állomásaként nyíltak meg az első generációs kormányablakok az ország 29 pontján. Eleinte 61 ügykörben lehetett intézkedni, manapság ezen ügyek köre bővült. A kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatát, úgynevezett szervezeti egységeiket nevezzük kormányablaknak. (Nyikos Bettina: A kormányablakok megjelenése és működése. szakcikkadatbazis.hu [] 2018/1. szám)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtés 

VIII. Fogyasztóvédelem, környezet- és természetvédelem

16.Fogyasztóvédelem fogalma és lehetséges területei.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A fogyasztóvédelem mint komplex szempontrendszer, amely a gazdasági élet szinte minden területén kifejti hatását, a jogrendszerben a gazdaságot szabályozó jogágakban mindenhol szükségképpen meg kell jelennie. A büntetőjogi szabályozásnak az is feladata, hogy a gazdasági élet legsúlyosabb jogsértéseit - így a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértéseket is - a maga eszközeivel szankcionálja. (Karsai Krisztina dr.: Fogyasztóvédelem és büntetőjog. fogyasztovedelem.hu [] 2025.05.06.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

17.Demográfiai folyamatok hazánkban és a nagyvilágban. 

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „A magyar népesség az 1980-as évek óta természetes fogyásban van. Alig egy évtized leforgása alatt a termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-as mélypontról 2021-re 1,59-re emelkedett, amely a 2002-es évi 1,3-as értékhez képest is jelentős fejlődésnek mondható. Ugyanakkor ez a fejlődés is még messze elmarad a 2,1-es reprodukciós értékhez képest, amely biztosítaná a magyar társadalom létszámának stagnálását. A hazai demográfiai negatív trendeket tovább rontotta a 2007-es gazdasági világválság, amely a későbbi években a születési számokra is rányomta a bélyeget. 2010 és 2020 között egy komplex családtámogatási rendszer jött létre, amely a pandémiát megelőzően kezdte mutatni a demográfiai fordulat jeleit. (Flór Nándor László: Demográfiai körkép Magyarországon. oeconomus.hu [] 2022.11.14.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

18.A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Enrico Fermi szerint, ha a Föld keletkezése óta eltelt időt 24 órának tekintjük, akkor az ember megjelenése az utolsó percben, a technikai civilizáció megjelenése pedig az éjfél előtti utolsó századmásodpercben történt. Ugyancsak Fermi szerint jogosan feltételezhetjük, hogy egy technikailag magasan fejlett civilizáció legfeljebb néhány évszázad alatt elpusztítja saját magát” (Dr. Mojzes Imre: Technikai civilizáció – kihívások, kérdések, válaszok Konferencia megnyitó előadás. [])

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

Bankrendszer, hitelfelvétel 

19.Bankrendszer, a nemzetközi és a hazai bankrendszer. Pénzügyi tranzakciók. Hitel (kamat, futamidő, fedezet, saját erő, THM).

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: „Az 1987. jan. 1-jével kialakított kétszintű bankrendszerben a jegybank a felelős a monetáris politika (pénz-, hitel- és devizapolitika) alakításáért és végrehajtásáért, a kereskedelmi bankok pedig üzleti döntéseik következményeiért viselik a felelősséget. A bankrendszer reformjával a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) mint jegybanknak megszűntek a gazdálkodó szférával való közvetlen kapcsolatai, és a központi bank a bankok és az állam bankjává vált.” (Matolcsy György: A bankrendszer feladatai. 2025.02.01.) []

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

Vállalkozás és vállalat

20.Vállalkozási formák, cégtípusok. Az üzleti terv.

A) Dokumentum- vagy forráselemzést igénylő feladat. Ismeretei alapján fogalmazza meg a mellékelt forrásrészlethez kapcsolódó véleményét és meglátásait!

Forrásrészlet: Az üzleti terv a cégeknél olyan, mint magánszemélyeknél az önéletrajz – mondta a Privátbankárnak Dakó Andrea, a MagNet Bank értékesítési igazgatója. Összefoglalja röviden a múltat, jelent és a tervezett jövőt, mindezt úgy, hogy reális legyen és jó benyomást tegyen.” (Dakó Andrea: Hogyan írjunk jó üzleti tervet. privatbankar.hu [] 2014.06.30.)

B) A tételfeladat rövid, elméleti kifejtése 

allampolgar_1_szobeli.jpg

allampolgari_szobeli.jpg

  1. Ajánlott könyvek:

Több könyv is megfelelhet a bibliográfia követelményeknek, de egyeztetés szükséges a konzulenssel. Az EU témához egyelőre é  ezeket találtam:

  • Kukorelli István - Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Állampolgári ismeretek (2017)
  • TéglásiAndrás: Tanulmányok a választójog, választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről. 2019.
  • Cserny Ákos: A választási renddzerek egyes intézményei az uniós országokban 2018
  • Balogh Làszló: Kormányformák, válaszrási rendszerek, választások Kelet- és Kelet-közép Európában. 2012.

Választható témák

  1. 1. Vállalkozás és vállalat – Az üzleti terv
    Mutassa be a hazai vállalkozások működési mikro- és makrokörnyezetének főbb jellemzőit! Munkája során legalább három szempontból vizsgálja meg a kérdést! Lehetséges szempontok: jogi előírások, piaci viszonyok, etikai megfontolások, fogyasztói igények, földrajzi adottságok, vállalkozói kompetenciák. Készítsen üzleti tervet egy ön által választott terméket vagy szolgáltatást értékesítő vállalat számára. Az
    üzleti terv elkészítésének célja, hogy segítsen eldönteni, hogy érdemes-e belekezdeni a vállalkozói tevékenységbe. Az anyag összeállításához vegye figyelembe a következő szempontokat: a konkrét termék vagy szolgáltatás bemutatása, a vállalkozás mikro- és makrokörnyezetének bemutatása, szervezeti struktúra, pénzügyi terv. Üzleti tervéhez csatoljon egy kockázatelemzést is, amelyet SWOT vagy PESTEL módszerrel készítsen
    el.
  2. 2. Az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások
    Mutassa be a többségi, arányos és vegyes választási rendszerek főbb jellemzőit öt európai országban! Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a felsorolt választási rendszereknek? Az összehasonlító elemzés lehetséges szempontjai: szavazatok hasznosulása, egyéni jelöltek és pártok szerepe, helyi közösségek érdekérvényesítő képessége, választási küszöb, kormány stabilitás kérdése, kis pártok szerepe, választói akarat megvalósulása, esetleges torzulása. Készítsen választási eredményeken alapuló összehasonlító tanulmányt a brit, a belga és a magyar választási rendszerre fókuszálva és elemezze a három ország legutóbbi választási eredményét a fenti szempontok alapján!
  3. 3. A Magyar Honvédség békefenntartó tevékenysége
    Milyen nemzetközi válságkezelői és békefenntartói feladatokat látott el Magyarország a rendszerváltoztatást követően (1990-2023)? Mutasson be egy Európán kívüli és egy európai békemissziós színteret az elmúlt időszakból! Hogyan kapcsolódott be a Magyar Honvédség a különböző missziókba, milyen jogi és politikai döntések álltak ennek hátterében? Milyen konkrét feladatok vártak a békefenntartói tevékenységet folytató
    katonákra, és milyen veszélyeket hordozott magában a küldetés? Tárja fel, milyen nemzetközi koalíciós együttműködés kísérte ezeket a békemissziókat! Elemezze kérdőíves felmérés segítségével, hogy a kortárs környezet milyen mértékben van tisztában a Magyar Honvédség békefenntartó te5vékenységével.
süti beállítások módosítása